FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


Jelzálog. A jogok kőművese vagy a kőművesek joga? Káosz az építkezéseken ?
Egyre gyakoribb eset, hogy egy építkezésen dolgozó vállalkozót a megrendelő nem fizet ki. A most megjelent jogszabálymódosítás ezen a helyzeten kíván - tragikus átgondolatlansággal - változtatni.

Jelenleg kb. 2-300 milliárd forintra teszik annak a körbetarozásnak az összegét, amely a megrendelői vagy generálkivitelezői fizetések elmulasztásából származik. Ha a megrendelő nem fizet, nem fizet a vállalkozó a saját alvállalkozóinak sem.

A jogszabály alkotói ennek a helyzetnek a "megoldására" találták ki azt a lehetőséget, hogy a vállalkozó ilyen esetben jelzálogjogot jegyeztessen be a megrendelő ingatlanára.

A szabály kiagyalói csupán azt a  dolgot hagyták figyelmen kívül, hogy a tartozások láncolata döntően a közbeszerzési eljárásokhoz, illetve a milliárdos nagyságrendű beruházásokhoz kapcsolódik. Tekintettel azonban arra, hogy nem a közbeszerzési törvényt módosították, hanem a Ptk. építési szerződésre vonatkoz szabályait,  bevonták a szabályozási körbe a családi házak építőit, felujítóit is.

Az új rendelkezés szerint:

" A vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon - díjkövetelése erejéig - jelzálogjog követelés illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre: az ezzel ellentétes szerződés semmis. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléshez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős."

A jelzálogjog bejegyzéséhez elég tehát a vállalkozási szerződés benyújtása és a vállalkozó kérelme. Ez a rendelkezés hihetetlen módon kiszolgáltatottá teszi a megrendelőket a rosszul vagy késedelmesen elvégzett munkák tekintetében, hiszen a tulajdonos nem hivatkozhat a jelzálogbejegyzési kérelem esetén a vállalkozó szerződészegésére.   Az idézett jogszabályhely alapján a  vállalkozó egyébként vitatott vagy megalapozatlan követelése is alkalmas a jelzálogjog bejegyzésére. 

Foramálisan nézve a jogszabály még azt sem kívánja meg, hogy a vállalkozói díjkövetelésnek lejártnak kell lennie. Elképzelhető tehát az a visszaélési lehetőség, hogy a valamilyen vita miatt a vállalkozó már akkor benyújtja - előzetes biztosítéki jelleggel - a jelzálogjog bejegyzési kérelmet, mielőtt a fizetési kötelezettség egyáltalán beállt volna......

Miután a jogszabály az építési szerződésre vonatkozik, ebbe a körbe tartozik minden felújítási, bővítési, korszerűsítési, átépítési munka is.