FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


A reklamációk rejtelmei ! Kijavítás, kicserélés vagy árleszállítás ?


A mindig udvarias Li és az ügyes Csen mogorván ránéz az előző nap nála vásárolt árura, majd közli, hogy soha nem is látott bennünket.
Sokan megtapasztalhatták már, hogy nem csak a szívószál vétel eredménye lehet egy kis szívás. A "reklamáció" elintézésének szabályait taglalja cikkünk. (Aki nem kért vagy nem kapott számlát, ne is olvassa tovább !)

Szavatosság

2003 július 1 után lényeges változások következtek be a fogyasztói szavatossági jogok érvényesítése terén. Ezek a változások azonban nem mentek át a köztudatba, a kereskedőknek pedig nem érdekük, hogy a boltokban kitáblázzák őket.

Az egyik ilyen újdonság, hogy hibás termék vásárlása esetén 2003 július 1-től nem a kereskedő, hanem mi döntjük el, hogy első körben kijavítást vagy kicserélést kérünk !

A kereskedő az általunk választott lehetőséget csak akkor nem köteles teljesíteni, ha az

- a kereskedő részéről lehetetlen (kijavítást kérnénk, de az áru nem javítható, vagy kicserélést kérnénk, de az árú nem cserélhető mert pl. egyedileg gyártott termék)
- vagy ha az általunk választott jog "bevasalása" aránytalanul nagy költséggel járna (pl. kicserélést kérünk, de ehhez a kereskedőnek egy pár papucsot kellene behozni Vietnámból)


Abban az esetben tehát, ha a félig levált talpú cipőnket visszavisszük, és a polcon ugyanilyen új cipők sorakoznak, a kereskedő nem tukmálhatja ránk a javítást, ha mi cserét kérünk, mert csereigényünk kielégítésének semmi akadálya nincsen, és aránytalan többletköltséggel sem jár.

Mi a helyzet akkor,
- ha a kereskedő az árut nem tudja kicserélni, de a javítást sem vállalja,
- vagy aránytalanul hosszú javítási határidőt mond,
- esetleg megfelelő határidőt vállal, de ez nekünk mégis jelentős kényelmetlenséget okoz ? (pl. a foci VB ideje alatt elromlik a tévénk de a harminc napra vállalt javítási határidő közben befejeződik a világbajnokság, és emiatt a szomszédban vagy egy kocsmában kellene néznünk a döntőt )

A jogszabály szerint, amennyiben a kereskedő a kijavítást egyáltalán nem - vagy csak aránytalanul hosszú időre vagy megfelelő határidőre, de a vevőre nézve aránytalan kényelmetlenséggel - vállalja, ezt a lehetőséget nem kell elfogadnunk és

- vagy árleszállítást kérhetünk,
- vagy elállhatunk a vételtől, amely annyit jelent, hogy a kifizetett vételárat visszakérhetjük.

Ebben a második körben - ugyanúgy mind az elsőben - bennünket és nem a kereskedőt illeti meg a választás joga !

Ismételten hangsúlyoznánk azonban, hogy az árleszállítás vagy a vételár visszakövetelésének joga csak a második körben illet meg bennünket, vagyis akkor, ha a kicserélést vagy a kijavítást a kereskedő nem tudja esetleg nem akarja megfelelő módon teljesíteni, vagy a teljesítésére nem képes.

A vételárat továbbá nem követelhetjük vissza az áru jelentéktelen hibája miatt !

Mennyi idő áll rendelkezésünkre az igény bejelentéséhez ?

A régi szabályozás szerint a jogosult ( a vevő) a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a hiba felfedezésétől számítva haladéktalanul köteles volt a kötelezettel (kereskedővel) közölni.
Az új szabályok szerint az igénybejelentésre a hiba felfedezésétől számított max. 2 hónapunk van !

Ha tehát az augusztus végén vásárolt szandálunk azonnal szétszakad, de csak október végén visszük vissza, a kereskedő nem hivatkozhat velünk szembe arra, hogy "Hja, már három hete havazik ! Ugye nem most vette észre az utcán, hogy a nyári szandálja szétszakadt ?"

Mind az ésszerűség, mind a saját érdekünk természetesen azt diktálja, hogy a lehető legrövidebb időn belül jelenjünk meg ismét a boltban, de lehetnek olyan körülmények (pl. hosszabb nyaralás, betegség stb.) amelyek miatt ennek nem tudunk eleget tenni.

A bejelentés részünkről egyébként nincsen alakszerűségez kötve. Ez azt jelenti, hogy történhet szóban vagy írásban is.

Mennyi az igény érvényesítésére nyitva álló végső határidő ?

Az igény bejelentésére, illetőleg az igény érvényesítésére nyitvaálló határidő nem ugyanaz.

Mint már jeleztük a hiba felfedezésétől számított két hónap áll rendelkezésünkre a bejelentéshez. De az igény érvényesítésére két évünk van (és nem a köztudatba begyökeresedett hat hónap !) Használt cikkek esetében ez a határidő egy évre rövidülhet.

Főszabály szerint a két éves határidő után már nem "reklamálhatunk".
Azért írjuk, hogy főszabály szerint mert vannak olyan előírások és termékek, ahol ez a határidő 3 év vagy ennél hosszabb is lehet (ezeknek a körét a cikk végén közöljük)

Talán furcsa és hosszúnak tűnik a két év is, de ne felejtsük el, hogy már egy bakancsnak is lehet 50-60 ezer forint az ára, öltönyt lehet 500 ezerért venni, egy márkás töltőtoll pedig akár egymillióba is kerülhet. Ha pedig ilyen árak mellett abba gondolunk bele, hogy déd vagy nagyszüleink ruháinak egy része egy életre szólt, akkor a két év valójában nem is olyan sok.

Mi történik, ha tőlünk függő okból elmulasztjuk a két hónapos bejelentési határidőt ?

Előfordulhat, hogy feledékenyek vagy egyszerűen trehányak voltunk, és lejár a két hónapos bejelentési határidőnk. Elveszítjük-e ebben az esetben a jogainkat ?
A válasz egyértelmű: nem ! Amennyiben a két hónapot elmulasztottuk, de a két éven belül vagyunk, a mulasztásunk (késedelmünk) következménye annyi, hogy a bejelentés késedelméből eredő kárt nekünk kell viselni. Ez jelentheti például azt, hogy ki kell fizetnünk az időközben megemelkedett és az eredeti javítási költségek közötti különbséget, amelyeket késedelem hiányában nem számíthatna fel a kereskedő.

 

Akciózunk !

Minden évszak elhozza a maga vásárlási akcióját. Megjelennek az üzleteken a feliratok és a 70 %-os árleszállítás mellett drágábban vehetünk meg valamit, mint máshol árleszállítás nélkül.

Aktuális témánk szempontjából viszont az az érdekes, "reklamálhatunk-e" (vagyis érvényesíthetjük-e szavatossági jogainkat) az árleszállítás során vásárolt termékek esetében ?
A válasz: igen. Az ár ugyanis nincsen összefüggésben azzal, hogy a kereskedőnek hibátlan terméket kell szolgáltatnia, így minőségi kifogás esetén nyugodtan menjünk vissza a boltba, és ne fogadjuk el azt a választ, hogy "ne balhézzon, azért volt ilyen olcsó" Ez arra az esetre igaz, ha előre nem közölték velünk a termék esetleges hibáját. A vásárlási akciók célja ugyanis az idényjellegű raktárkészletek eladása. Ezeknek a termékeknek általában semmi bajuk nincsen azon kívül, hogy kevesen vesznek fürdőruhát decemberben.

Nyilvánvaló az is, hogy a szavatossági jogok közül az árleszállított termékeknél a további árleszállítással kapcsolatos esetleges vevői igény bejelentése jelentős pupillatágulást idézne elő a kereskedőknél, de első körben úgyis a kicserélés vagy a kijavítás az érvényesíthető jog, és csak azután lép be az árleszállítás vagy a vételár visszakövetelése. Ha tehát sem a kicserélés sem a kijavítás nem megy, éljünk az elállási (vételár visszakövetelési jogunkkal), ez utóbbit - mint már jeleztük - viszont nem gyakorolhatjuk a termék jelentéktelen hibája miatt.

Mi a helyzet eleve hibás termék vásárlása esetén ?

Abban az esetben, ha már a vásárláskor tudjuk, hogy a csökkentett ár oka eleve a termék hibájából fakad, ezért külön igényt nem érvényesíthetünk. Nagyon fontos azonban tudni, hogy csak a számunkra ismert hiba zárja ki az igény érvényesítést ! Ha tehát olcsóbban veszünk meg egy inget, mert van rajta egy apró festékfolt, de az első mosás után darabokra szakad, akkor nyugodtan reklamálhatunk, mert a pöttyről tudtunk, és nem arról, hogy pókhálót vettünk !

Mi történik, ha a hiba csak a rendszeres használat során derül ki ?

A kereskedő felelős mindazért a hibákért, amelyek a termékben már a teljesítéskor (vásárláskor) megvoltak, akkor is, ha rendeltetésszerű használat mellett ez csak később derül ki. Ha például a turmixgépben valami meghibásodik akkor a törvény azt vélelmezi (feltételezi), hogy ez a hiba már a vásárláskor is fennállt. Mint már írtuk, alapesetben két éven keresztül érvényesíthetjük a "reklamációs" igényünket. A vásárlástól számított hat hónapig az eladónak, hat hónap és két év között azonban nekünk kell azt bizonyítani, hogy a hiba már a vétel pillanatában is fennállt ! Vita esetén általában valamelyik szakértői szervezet nyilatkozik ezekben az ügyekben (Pl. MEEI, KERMI stb.)
Hangsúlyoznánk, hogy vita esetén, mert általában a javítási kötelezettségüknek a kereskedők eleget tesznek, a kicserélési vagy árleszállítási igény esetén azonban el szokták küldeni a terméket vizsgálatra.



Mi az a jótállás ?

Gyakori - különösen értékesebb fogyasztási cikkeknél - hogy a kereskedő jótállást vállal velünk szemben. A jótállás a kereskedelmi gyakorlat szerves részévé vált, erről un. jótállási jegyet állítanak ki, amelyet a vásárláskor lepecsételnek, és hiba esetén a jótállási jegy és a számla bemutatása mellett érvényesíthetjük a jogainkat.

Mi különbözteti meg a jótállást a fentebb már részletezett szavatossági jogoktól (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás) ?

Látszatra szinte semmi. A jótállási jogok köre - elvileg - megegyezik a szavatossági jogokkal. (Kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás) Lényeges különbség azonban az, hogy a kereskedő által vállalt, önkéntes jótállásnál a vevő előnyére és a vevő hátrányára is el lehet térni. Pl. a kereskedő a jótállás alapján vállal kijavítási vagy kicserélési kötelezettséget, de már nem vállal árleszállítást, vagy vételár visszafizetést.

Vagy a jótállás alapján nem választhatunk a kicserélés és a kijavítás sorrendje között, hanem a jótállási jegyen feltüntetettek szerinti sorrend az irányadó.
A gyakorlatban szinte kivétel nélkül először a kijavítást (általában a többszöri kijavítást) vállalja a kereskedő, és csak ezután vállal kötelezettséget a cserére, az árleszállítási vagy vételár visszafizetés kötelezettség vállalása pedig egészen kivételes (esetleg érvényesíthetetlen blöff).

Az így vállalt jótállás alapján tehát nem verhetjük az asztalt, hogy márpedig mi nem szeretnénk már ötödször javíttatni az elromlott mosógépet, hanem cseréljék ki.

Megtehetjük-e, hogy nem a jótállás, hanem az un. szavatossági jogok alapján "reklamálunk" a jótállás ideje alatt ?

Képzeljük el, ahogy már fél órája állunk a pultnál, majd jó esetben udvariasan mosolyogva mutogatják a jótállási jegyet és megpróbálnak elhajtani bennünket azzal, hogy a jótállás alapján erre vagy arra nincsen jogunk. Mit tehetünk ilyenkor ?
Nos a jótállás alapján nem érvényesíthető igényeinket a már jelzett szavatosság alapján érvényesíthetjük !
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy hiába mutogat a kereskedő a jótállási jegyre és nem vállalja a cserét, mert a már jelzett szavatossági jogok (első körben kicserélés vagy kijavítás, második körben árleszállítás vagy elállás) teljesítésére nem az önként vállat jótállás ( a jótállási jegyen feltüntetett feltételek ), hanem a törvény kötelezi !

Mindezt természetesen rengetegen nem tudják, és ezzel a kereskedők nagy része maximálisan vissza is él. Ne legyen továbbá illúziónk, mert mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a törvényi kötelezettség teljesítése alól kibújjanak !

A mai magyar gyakorlat alapján ez egy idegőrlő meccs, amelynek a lejátszását egy strandpapucs vásárlása kapcsán praktikus okokból nem is javasoljuk, de értékesebb tárgyak esetében mindenféleképpen azt tanácsoljuk, hogy ne engedjék magukat a jogok érvényesítéséről eltántorítani ! Ezen jogok "kijárása" mindannyiunk számára a garancia arra, hogy előbb-utóbb nemcsak az árak, hanem a magyar kereskedelmi gyakorlat is EU-konformmá válik.

Egyébként a gyakorlatban sokszor találkozunk a "garancia" vagy "garancia jegy" kifejezéssel, ez termékvásárlás esetén jogilag ugyancsak jótállást jelent.

Ezt a garanciát azonban nem kell összekevernünk azokkal a hirdetési szlogenekkel, amelyben mindenki mindenféle más "garanciát" ígér (pl. ha máshol ugyanezt olcsóbban veszi meg garantáljuk, hogy visszafizetjük a termék árát stb.), mert ezek a kijelentések nagyon sokszor csak a megtévesztést és a vásárlási szándékunk erősítését szolgálják.

Összegezve: Mindenkinek kellemes vásárlást !


Jogszabályok:


49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet

a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről

1. § A fogyasztói szerződés (a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk. 685. §-ának e) pontja) hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során e rendelet szabályai szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.

2. § Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval (a továbbiakban: forgalmazó) szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

3. § (1) A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

a) a fogyasztó nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,
c) a vásárlás időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
g) a kifogás rendezésének módját.

(2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.

(3) A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.

(4) Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

4. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

5. § Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.

6. §

7. § (1) Ez a rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.



151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.

(2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

(3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).

2. § (1) A jótállás időtartama egy év.

(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.

(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a forgalmazó nevét és címét,

b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,

d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,

e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.

(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

(3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

b) a hiba okát és a javítás módját,

c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

(2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;

2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;

3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett;

4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;

6. varrógép, kötőgép;

7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett;

8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;

10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;

11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;

12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;

13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;

19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;

20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;

22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;

23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;

24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;

25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.


181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet

a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról

1. § (1) A jótállási kötelezettség e rendelet szabályai szerint kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire.

(2) A jótállási kötelezettség kiterjed az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek.

(3) E rendelet alkalmazásában

a) lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. §-a szerint kialakított épület vagy épületrész;

b) lakóépület: olyan épület, amelyben lakásnak minősülő, önálló rendeltetési egységű helyiség található.

2. § (1) A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a továbbiakban együtt: vállalkozó) terheli.

(2) A vállalkozó az e rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.

(3) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

3. § (1) A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év.

(2) A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.

4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.

(2) A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni.

(3) A jótállási jegynek tartalmaznia kell

a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,

b) a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,

c) a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,

d) az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.

(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult törvényből eredő jogait nem érinti.

(5) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

5. § (1) A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.

(2) A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.

1. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez

1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei:

a) a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei,

b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is),

c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,

d) a lakóépület kéményei,

e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,

f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek,

g) a lakóépület szigetelése és a külső vakolat.

2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések:

a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),

b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),

c) a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha),

d) az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel),

e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.),

f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),

g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny,

h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal,

i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak,

j) a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat,

k) a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével,

l) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt,

m) a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés,

n) a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is,

o) a személy- és teherfelvonó,

p) a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés,

q) a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel,

r) a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

2. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez

A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei:

a) tetőterasz,

b) pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló,

c) kapualj,

d) lépcsőház,

e) folyosók és függőfolyosók,

f) központi berendezések helyiségei,

g) mosókonyha,

h) szárítóhelyiség,

i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,

j) hulladéktároló helyiség,

k) gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs).

Az alább ismertetett jogszabályból nyilvánvaló lesz, mi a különbség a jótállás és a szavatosság között. A három éves jótállási határidő lejárta egyáltalán nem jelenti azt, hogy a lakással (házzal) kapcsolatos jogainkat elveszítettük volna. Ilyenkor belép ugyanis a szavatosság. Például az általunk újonnan megvásárolt ház tetőcserepe a vásárlást követő negyedik évben tönkremegy. A jótállási határidő már lejárt. Tekintettel azonban arra, hogy a cserép alkalmassági ideje 5 év - amely azt jelenti, hogy rendeltetésszerű felrakás és használat mellett hibamentesen funkcionálnia kell - szavatossági igényeinket (pl. kijavítás vagy kicserélés) a jótállási határidő lejárta ellenére is érvényesíthetjük.

11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet

egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről

Az épületek minőségének javítása érdekében - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. § (1) A rendelet hatálya a lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületeket, személygépkocsi tárolókat, igazgatási és irodaépületeket, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületeket, valamint ellátó és szolgáltató épületeket alkotó helyszínen készített vagy előregyártott szerkezetekre és berendezésekre (a továbbiakban: épületszerkezet) és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre és anyagokra (a továbbiakban: termék) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az ideiglenes jellegű épületeket alkotó, valamint az építési kísérletezési szerződés alapján kivitelezett épületeket alkotó - kísérlet tárgyát képező - épületszerkezetekre és termékekre.

2. § Az épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasznált termékek tartós használatra rendelt dolgok.

3. § Az épületszerkezeteket és termékeket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét, mint három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza.

4. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 16/1981. (VI. 3.) ÉVM rendelete e rendelet kihirdetésével hatályát veszti.