FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


Csoportos élvezet ?

Egy régi ismerősödet a disco után hívd meg egy reggelire. A közös "reggeli" után még hét évet reggelizhetsz - a fegyházban.

A többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntettének kísérlete helyett – maradékcselekményként – a többek által elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettének minősül annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a közösülést megvalósító társa cselekménye során erőszakosan fajtalankodik a sértettel, de az általa megkísérelt közösüléstől önként eláll [Btk. 16.§, 17.§ (3) és (4) bek., 197.§ (2) bek. c) pont, 198.§ (2) bek. c) pont].

A vádlottak 1999. július 10-én este, egy szórakozóhelyen találkoztak a 15 éves sértettel, akivel a II.r. vádlottnak korábban nemi kapcsolata volt. Reggel azzal hívták az I.r. vádlott lakására, hogy mielőtt hazakísérik, esznek valamit.

A lakás egyik szobájában a tiltakozó, ellenálló sértettet erőszakkal, és testi épség elleni fenyegetéssel meztelenre vetkőztették. Közben megbeszélték, hogy mindketten közösülnek vele.

Az I.r. vádlott ezután több alkalommal a sértett szájába helyezte nemi szervét, miközben a II.r. vádlott hátulról próbált meg a sértettel közösülni, azonban ez a sértett védekezése miatt nem sikerült. A II.r. vádlott ekkor elhagyta a lakást, hogy cigarettát vegyen. Az I.r. vádlott társa távollétében is tovább folytatta cselekményt, miközben meg is ütötte a lány fejét.

Miután a II.r. vádlott visszatért, mindkét vádlott kiment a szobából cigarettázni. A sértett ezalatt fel akart öltözni, azonban a vádlottak visszatértek. Majd az I.r. vádlott erőszak alkalmazásával közösült az addigra teljesen megtört lánnyal.

Az elsőfokú bíróság az I.r. vádlottat többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntettének kísérletében, a II.r. vádlottat pedig társtettesként elkövetett erőszakos közösülés bűntettében mondta ki bűnösnek. Az I.r. vádlottat 9 évi fegyházbüntetésre és 6 évre a közügyektől eltiltásra; a II.r. vádlottat 3 évi börtönbüntetésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Utóbbival szemben elrendelte két év, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetésének végrehajtását.

Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért, az I.r. vádlott védője ezen túl enyhítésért fellebbezett.

Az I.r. vádlott arra hivatkozott, hogy miután a bűncselekmény befejezése (a sértett hazakísérése) és a feljelentés között viszonylag hosszabb idő telt el, a sértett a sérüléseit nem a közösülés során, hanem azt követően, esetleg az édesanyja bántalmazása nyomán szenvedte el. Ezen ellentmondás feloldása érdekében a másodfokú tárgyaláson a bíróság kihallgatta a sértettet, valamint a tanúkat. Itt a sértett – korábbi vallomásával szemben – azt vallotta, hogy az I.r. vádlott lakásán történtekre a beleegyezésével került sor; korábbi vallomásai indokaként pedig az éjszakai kimaradás miatti szülői felelősségre vonástól való félelmére hivatkozott. Azonban a sértettnek ezen illogikus, önellentmondásos, orvos-szakértői véleménnyel is ellentétes módosítása nem vezethetett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás meggyengítéséhez, miután a tanúk az első fokon tett vallomásaikkal összhangban adtak magyarázatot a feljelentés körülményeiről.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan mondta ki bűnösnek a vádlottakat, azonban a II.r. vádlott cselekményének minősítését illetően arra utalt, hogy a II.r. vádlott a cselekmény felhagyásáig – az elállásig – nem csupán az I.r. vádlott közösülése érdekében véghezvitt erőszak és fenyegetés alkalmazásában vett részt, hanem – az I.r. vádlott cselekményéről tudva, vele közösen – fajtalankodott is a sértettel. Cselekménye ezért a Btk.-ba ütköző, többek által elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette.

Ezért a cselekménye jogi minősítésének és a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeknek a II.r. vádlott terhére történt változásával a vele szemben első fokon kiszabott büntetés törvénysértően enyhe. Ezért a megyei bíróság az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartamát 5 évre felemelte, míg az I.r. vádlott büntetését 7 évre enyhítette, és kimondta, hogy a I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani.

(Fejér Megyei Bíróság Bf. 19/2002.sz.)

szerkesztett változat