FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


Novembertől legyen 30.000 barátod !

A 2005 novemberében hatályba lépő, könnyen megjegyezhető  "a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályiról" elnevezésű egyébként 2004 évi CXL számú törvény alapvető változásokat hoz majd bizonyos területeken, így várhatóan az építési engedélyek, tevékenységi engedélyek kiadása ügyében is.
Nagyon leegyszerűsítve az eddigi helyzetet pl. az építési hatósági engedélyezési ügyekben eddig a szomszédos ingatlanok tulajdonosait, jogszerű használóit tekintették alapesetben "ügyfélnek", amely egyben azzal a következménnyel is jár, hogy ezeknek az érintetteknek - többek között - a kiadott építési engedéllyel szemben fellebbezési jogot biztosít a törvény. (A "jó" szomszédságban élők vagy a társasházi ingatlanok beruházói eddig is tapasztalhatták, hogy ezzel a joggal hányan és hányfajta módon éltek vissza)
2005 novemberétől életbe lépő új szabályozás  a  "létesítménnyel" kapcsolatban  az ügyfelek meghatározását - ennek folyományaként a fellebbezésre valamint a bíróság előtti kereset benyújtására jogosultak körét - is jelentősen módosítja. 
A törvény vonatkozó rendelkezése (15 § 2.bek.) szó szerint így hangzik:
"Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység  engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója."


A megfogalmazás - és ebből fakadóan valószínűleg a jövendőbeli gyakorlati alkalmazás is - több jelentős problémát vet fel.

Egyrészt a törvény nem definiálja, mi az, hogy "létesítmény" Józan ésszel gondolkodva nagy valószínűséggel építményt jelent. Az idézett
rendelkezésből az következne, hogy  az egész ország ügyfél lehet Pakson, mert  Csernobil óta nem kétséges, hogy egy atomerőművi létesítmény 
"hatásterülete" nem ér véget  a helységnév táblánál. (A törvény azonban leszűkíti a lehetőségeket, mert az idézett rendelkezés rögtön a "ha a jogszabály kivételt nem tesz" mondatrésszel kezdődik, tehát bármely jogszabály rendelkezhet úgy, hogy az itt, vagy ott épülő létesítmény - pl. bevásárlóközpont -tekintetében mégsem leszünk ügyfelek és ebből következően nem illetnek meg bennünket az ügyfelek jogai sem. Várhatóan sok önkormányzati rendelet születik majd - és az is jogszabály- amely ezeket a kívételeket megállapítja.)

A törvényben a létesítmény és a hatásterület fogalma szorosan összekapcsolódik. Vajon mit tekinthetünk egy bankfiók hatásterületének ?
A jogszabály meghatározása szerint  a  "hatásterület: az a Magyar Köztársaság területén fekvő, jogszabályban meghatározott módon megállapított terület,  amelyre a tervezett létesítmény vagy tevékenység rendes üzemvitel mellett, folyamatosan vagy rendszeresen számottevő mértékű hátrányos fizikai hatást (pl.árnyékolást, zajterhelést, légszennyezést) gyakorol."

Egy cementgyár építése során sem tartjuk valószínűnek, hogy a hatásterület megállapításának módszerét könnyű lenne meghatározni (gondoljunk csak a széljárásra) de az emberi együttélés hatásterületének meghatározása egzakt módon - például egy száz lakásos társasház esetében - számunkra ha nem is lehetetlennek, de mindenféleképpen vitathatónak tűnik. Nem kérdés ugyanis, hogy az átlagos gépkocsiszám alapul vételével egy ilyen "létesítmény" normál üzemvitel mellett további zaj és légterhelést fog okozni, az árnyékolásról nem is beszélve. Ki fogja eldönteni, hogy ez a hatás számottevő vagy sem ? Ki fogja eldönteni az érintettek körét ?
A jogalkotók elég képlékenyen oldották meg a kérdést.

Eszerint: Hírdetményi vagy közhírré tétel útján ( helyben szokásos módon,  a helyi lapban stb.) kell értesíteni az esetleges érdekelteket, akkor ha az ügyfelek körét, vagy a hatásterület határait nem lehet pontosan megállapítani. A hirdetmény ebben az esetben a  hatásterület vélelmezhető határait jelöli meg. 
E  rendelkezéseket összegezve kis túlzással megállapíthatjuk, hogy azokban az ügyekben amelyeket valamilyen jogszabály (helyi rendelet) nem tesz kivétellé, ügyfél lesz mindenki aki annak érzi magát.
A jogszabály gyakorlati alkalmazásának  hiányában  csak azt tudjuk javasolni, aki nagyobb volumenű ingatlanberuházásba ( vagy a környezetére hátrányos fizikai hatást kiváltó tevékenységbe) akar kezdeni, jobb ha minél gyorsabban   nekiáll az ügyintézésnek, mert nagyon könnyen bekövetkezhet az alábbi helyzet:
109. § (1) Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.