FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


Adás-vétel

Emberkereskedelem bűncselekménye esetén társtettesség csak az azonos oldalon – a sértett eladásában, illetve megvásárlásában – közreműködő elkövetőknél állapítható meg [Btk. 175/B.§ (2) bek.].

F.ZS. II.r. vádlott 1999. augusztus 30-án az esti órákban találkozott az 1982-ben született B.A. és az 1984-ben született B.B. sértettekkel, akik szórakozóhelyen végezhető munkát kerestek.

A II.r. vádlott ekkor felvette a kapcsolatot L.E. III.r. vádlottal, aki egy bárban bordélyházat tartott fenn, s aki prostitúciós szolgáltatások nyújtására alkalmazta a sértetteket, tudván azt is, hogy még nem töltötték be a 18. életévüket.

Később a III.r. vádlott megkérdezte a II.r. vádlottat, hogy felajánlhatja-e a lányokat P.S. I.r. vádlottnak pénzért való fajtalanság, illetve közösülés céljából való megvásárlásra.
Ebbe a II.r. vádlott beleegyezett, és 50.000 forintot kért értük.
Ezután a III.r. vádlott létrehozta a találkozót az I.r. vádlottal, ahol az I.r. vádlott a II.r. vádlottól 50.000 forintért megvásárolta a sértetteket.

Az I.r. vádlott ezután elszállította őket, akik másnap bevallották a tényleges életkorukat.
Az I.r. vádlott túl hosszúnak találta azt az időt, amíg betöltik a 18. életévüket, ezért felhívta a II.r. vádlottat, hogy visszaviszi a sértetteket neki, és a vételárat visszakéri.

A következő nap találkozott a két vádlott. Az I.r. vádlott ekkor a sértetteket elengedte, de a II.r. vádlott a vételárat nem tudta visszaadni.

A későbbiek során az I.r. vádlott az 50.000 forinton felül még további 100.000 forintot is követelt, s azzal fenyegette a II.r. vádlottat, hogy nem fizetés esetén a húgát fogja üzletszerű kéjelgésre kényszeríteni, illetve megöli a családtagjait. Az I.r. vádlott fenyegetésének nyomatékosításául egy alkalommal egy törölközőt a II.r. vádlott nyakára tekert, s azt megcsavarva 2-3 percig szorította úgy, hogy a II.r. vádlott levegővétele emiatt korlátozott volt.

Az elsőfokú bíróság az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. társtettesként, fiatalkorú sérelmére fajtalanság, illetve közösülés végett történő emberkereskedelem bűntettében és súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettében, ezért halmazati büntetésül 4 év 6 hónap fegyházra, 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb., bűnsegédként, fiatalkorú sérelmére fajtalanság, illetve közösülés végett történő emberkereskedelem bűntettében és 2 rb, társtettesként, rábírással elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntettében, amiért halmazati büntetésül 2 év börtönre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélet ellen egyrészt az ügyész jelentett be fellebbezést az I.r. és II.r. vádlott terhére a szabadságvesztés súlyosítása, a III.r. vádlott vonatkozásában pedig a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése végett is, másrészt a II.r. vádlott védője, felmentésért.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával folytatta le a tárgyalást. A beszerzett bizonyítékokat értékelte és mérlegelte.

A tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, de tévedett, amikor L.E. III.r. vádlott bűnösségét a 2 rb., társtettesként, rábírással elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítése bűntettében megállapította.

Az elsőfokú bíróság a bűncselekményeket a továbbiakban helyesen minősítette, tévedett azonban az elkövetői formák meghatározásakor az emberkereskedelem bűncselekménye tekintetében.

Az elsőfokú bíróság az I.r. vádlott azon cselekményét, hogy fajtalanság, illetve közösülés céljára megvásárolta a II.r. vádlottól a két sértettet, társtettesként elkövetett emberkereskedelemnek minősítette.

A Btk. szerint az követi el az emberkereskedelem bűncselekményét, aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez.

A törvény a különböző elkövetési magatartásokat külön rendeli büntetni, így másnak az eladását és a megvásárlását is. Az eladók és a vevők csak saját, egyedi tevékenységükért, nem pedig a teljes jogügyletért viselnek büntetőjogi felelősséget, s így társtettesség csak az azonos oldalon fellépő személyek esetében állapítható meg. A másodfokú bíróság ezért mellőzte az I.r. vádlott esetében a társtettesi elkövetői forma megállapítását.

Az elsőfokú bíróság tévesen minősítette bűnsegédinek a III.r. vádlott részesi magatartását az emberkereskedelem bűncselekményét illetően. A tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy az ő rábírása volt az, amely döntő motívuma volt az emberkereskedelemre irányuló tettesi elhatározás kialakulásának, amely rábírás nélkül a cselekmény nem valósult volna meg, s amely nem már egy eleve kialakult szándékot erőstett meg, hanem azt létrehozta. Cselekménye ezért nem bűnsegédi magatartásnak, hanem felbujtásnak minősül.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a büntetések nem tekinthetőek enyhének, s mintegy négy és fél évvel a bűncselekmények elkövetését követően nem indokolt a súlyosításuk, illetve a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzése sem, ezért a fenti megváltoztató rendelkezéseken túlmenően az ítéletet egyebekben helybenhagyta.

(Szegedi Ítélőtábla Bf. II. 450/2003.sz.)

(Szerkesztett változat!)