FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


Munkaviszony megszűnése

 

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ MAGYARÁZATA

 

  1. A munkaviszony megszűnhet

1./ a munkavállaló halálával,

2./ a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

3./ a határozott idő lejártával,

4./ ha a munkavállaló közalkalmazottak vagy köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra,

5./ közügyektől eltiltás büntetés jogerőre emelkedésével.

1. Munkaviszony megszűnése a munkavállaló halálával:

A munkaviszony megszűnése azt, jelenti, hogy a felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a meghatározott objektív körülmények beálltával, automatikusan megszűnik. A munkavállaló halála esetén a munkaviszony a halál bekövetkezésének napján szűnik meg. A munkaviszonyból eredő anyagi természetű követeléseket, a haláláig járó munkabért, egyéb járandóságait az örökösök érvényesíthetik, a személyhez fűződő jogait azonban nem.

- Munkabér: elsősorban követelhető a munkában töltött időre járó munkabér, munkában nem töltött időre járó távolléti díj.

- Felmentési időre járó bér: ha a munkavállaló a felmentési idejét töltötte de az erre járó díjazást nem kapta meg érte, a halála napjáig számított díjazást ki kell az örököse részére fizetni. Amennyiben a munkavégzés alól végleg felmentették és a teljes felmondási időre előre megkapta a munkabérét, azt nem lehet az örökösöktől visszakövetelni.

- Végkielégítés: akkor illeti meg a munkavállalót, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés tehát az örökösöktől visszakövetelhető, ha a munkavállaló a végkielégítését előre megkapta és éppen a felmondási idejét töltötte.

- Szabadság: a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos, addig ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani, ezt az örökös részére kifizetendő munkabér részét képezi. Amennyiben a munkáltatónál eltöltött időre járó szabadságnál többet vett igénybe a munkavállaló, azt az örökös nem köteles megtéríteni.

- Járadék: a munkaviszony keretében elszenvedett baleset következtében elhunyt munkavállaló által eltartott hozzátartozója számára azt az összeget, mely a sérelem előtti életszínvonalon történő megélhetéséhez szükséges, rendszerint járadék formájában köteles megtéríteni a munkáltató.

- Kártérítés: a munkáltató nem érvényesítheti kártérítési igényét munkáltatói intézkedéssel az elhunyt munkavállaló örököseivel szemben.

2. Munkaviszony megszűnése a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével:

A munkáltató jogutódlással történő megszűnése nem eredményezi a munkaviszony megszűnését. A természetes személy munkáltató halála önmagában szintén nem vonja maga után a munkaviszony megszűnését. A munkavállalót végkielégítés és felmentés idejére járó átlagkereset illeti meg.

          3. Munkaviszony megszűnése határozott idő lejártával:

A határozott időre kötött munkaszerződés a munkaszerződésben megjelölt időpontban minden külön intézkedés nélkül megszűnik. A megszűnést nem befolyásolják a rendes felmondásnál irányadó felmondási tilalmak. A munkavállalónak – a munkaszerződésben foglalt ilyen tartalmú külön megállapodás nélkül – nem jár végkielégítés, felmentési időre járó átlagkereset, szabadságmegváltás.

         4. Munkaviszony megszűnése a munkavállalónak                  közalkalmazotti  vagy köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadásával:

Ha a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része, szervezeti egysége a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. Az érintett munkavállalók munkaviszonya az átadás időpontjában szűnik meg. Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően 30 nappal köteles tájékoztatni a munkavállalót, a szakszervezetet, az üzemi tanácsot. A munkavállalónak a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkoznia kell, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Amennyiben a határidő alatt nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az új munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá.

5. Munkaviszony megszűnése közügyektől eltiltás büntetés jogerőre emelkedésével:

A bíróság által a munkavállalónak az eltiltás alá eső munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik.

 

II. Eljárás a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén:

A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor munkakörét az erre előírt módon köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni (pl.: szerszámokkal, mobil telefonnal). Ennek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, ki kell adni az előírt igazolásokat.

A munkáltató igazolásának tartalmazni kell:

1./ munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési idő),

2./ munkavállaló TAJ számát,

3./ munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát,

4./ levonásokat a munkabérből jogerős határozat vagy jogszabály alapján,

5./ a megszűnés évében igénybe vett betegszabadság időtartamát,

6./ emelt összegű végkielégítésben való részesülését,

7./ nyilatkozatot, ha a munkabért levonás nem terheli,

8./ magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát,

9./ a munkanélküli járadék megállapításához szükséges SZJA, TB igazolásokat.

A munkavállaló kérésére munkaviszonyának megszűnésekor, megszüntetésekor és az azt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt kiállítani, mely tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört és a munkájának az értékelését.

Szerző:
Dr. Nagy Olga ügyvéd, Dr. Győri Ferenc

Forrás:
Dr. Nagy Olga ügyvéd, Dr. Győri Ferenc