FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


Munkaviszony megszüntetése érvénytelen megállapodás esetén

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ MAGYARÁZATA

 

I. Munkaviszony megszüntetése érvénytelen megállapodás esetén:

Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a jogszabály nem "munkaszerződésről" hanem "megállapodásról" rendelkezik. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit tehát nemcsak a munkaszerződés vonatkozásában, hanem a munkavállaló és munkáltató között a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb megállapodás tekintetében is alkalmazni kell.

A megállapodás érvénytelenségének több oka lehet. Ilyen  például tévedés, megtévesztés, fenyegetés. Ezekben az  esetekben a sérelmet szenvedő félnek 30 napos megtámadási határidő áll rendelkezésére, amely időszak a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetőleg jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől számítandó. Főszabályként hat hónap elteltével a megtámadási jog nem gyakorolható.

A másik alapvető eset csoportja a munkaszerződés érvénytelenségének a semmiséggel összefüggő okból következhet be. A törvény szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. 

Az érvénytelen megállapodás miatt a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni, megszüntetni a jogviszonyt és ha az érvénytelenség a munkáltató hibájából ered (pl.: a munkáltató kikötötte, hogy a munkavállaló egy éven belül a munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntetheti meg) a rendes felmondás jogkövetkezményeit is alkalmazni kell. (Lásd rendes felmondásnál)

Nyílvánvaló azonban, hogy az érvénytelenség "kiderüléséig" eltelt időben a munkavállaló munkát végzett stb. ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelességeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. (Ebből következik, hogy alkalmazni kell a munkabérre, munkaidőre stb. vonatkozó szabályokat)

II. Eljárás a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén:

A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor munkakörét az erre előírt módon köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni (pl.: szerszámokkal, mobil telefonnal). Ennek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, ki kell adni az előírt igazolásokat.

A munkáltató igazolásának tartalmazni kell:

1./ munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési idő),

2./ munkavállaló TAJ számát,

3./ munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát,

4./ levonásokat a munkabérből jogerős határozat vagy jogszabály alapján,

5./ a megszűnés évében igénybe vett betegszabadság időtartamát,

6./ emelt összegű végkielégítésben való részesülését,

7./ nyilatkozatot, ha a munkabért levonás nem terheli,

8./ magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát,

9./ a munkanélküli járadék megállapításához szükséges SZJA, TB igazolásokat.

A munkavállaló kérésére munkaviszonyának megszűnésekor, megszüntetésekor és az azt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt kiállítani, mely tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört és a munkájának az értékelését.

Forrás:
Dr. Nagy Olga ügyvéd, Dr. Győri Ferenc