FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


Gázár támogatás alapjául szolgáló jövedelem.


Megjelent a gázár támogatásról szóló jogszabály. A gázár támogatásánál figyelembe vehető jövedelem a 2007-es nyugdíjszámítás alapján:

A jövedelem kevesebb a nyugdíjminimum

a./ kétszeresénél (54.260 Ft/hó) támogatás bruttó: 1,180 Ft/MJ
b./ 2,5 szeresénél (67.825 Ft/hó) támogatás bruttó: 0,965 Ft/MJ
c./ háromszorosánál: (81.390 Ft/hó) támogatás bruttó: 0,648 Ft/MJ
d./ 3.5 szeresénél (94.955 Ft/hó) támogatás bruttó: 0,426 Ft/MJ

A teljes tájékoztatást a cikk alján, mellékletként közöljük.


Előző évi rendelkezések:

Jövedelemként a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagos jövedelmét kell megjelölni.  

Mindez nem közvetlenül a jogszabályban, hanem az igénylőlap kitöltésére vonatkozó tájékoztatóban található meg.  Arra viszont nincsen válasz, mi történik ha a támogatás igénybe vétele során bevallott és a személyi jövedelemadó bevallásban megjelölt jövedelem eltér egymástól, hiszen az egyik egy konkrét időszak, az szja bevallás pedig az egész éves jövedelmet veszi alapul. Mit fog az APEH ellenőrizni ? 
Abban nincsen vita, hogy pl. a  munkaviszonyból származó - és az ahhoz kapcsolódó pl. prémium, pótlék stb. - jövedelmen túl ide számít például a leggyakoribbak közül a kamatból,  bérbeadásból, osztalékból, szerzői jogból stb. származó jövedelem is.    

A támogatást önbevallással kell kérni, amelyben fel kell tüntetni az igénylőn felül a vele együttélőket is, akiket a jogszabályban meghatározott szorzóval vesznek figyelembe. A kérelemben feltüntett adatokat mind a Magyar Államkincstár, mind az APEH - önállóan is -  vitathatja illetve ellenőrizheti.

A támogatás akkor jár, ha az egy "fogyasztási egységre" jutó jövedelem nem haladja meg a minimálnyugdíj ( 26.830 Ft)  kettő - három és félszeres összegét. Ez azt jelenti, hogy az egy személyre jutó jövedelemhatár 53.660 és 93.905 forint között lehet. A támogatás mértéke a jogszabályban meghatározottak szerint fokozatosan csökken, ha a jövedelem nő.  

Az egy főre jutó jövedelmet úgy kell kiszámolni, hogy az együttélő családtagokat a jogszabályban meghatározott értékkel kell figyelembe venni, és ezzel az értékkel kell a család teljes jövedelmét elosztani. (PL. Két kereső felnőtt, egy nagykorú és egy kiskorú gyermek esetében az első felnőtt 1,0 a második 0,9 a nagykorú gyermek 0,8 a kiskorú gyermek ugyancsak 0,8 -as értékkel szerepel. Ez összeadva 3.5 -es érték.

Ha a két felnőtt nettó jövedelme személyenként havi 150.000 forint - összesen 300.000 Ft - akkor a 300.000 forintot osztani kell 3,5-el. A támogatás szempontjából figyelembe vehető  egy főre jutó jövedelem így 85.714 Ft. Ez a család a 3 § d.pontjában meghatározott támogatásra jogosult, mert az egy főre jutó jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg a támogathatóság legfelsőbb határát, amely a nyugdíjminimum három és félszerese. (93.905 Ft)  

A jogszabály szövege alább olvasható.

A Kormány 231/2006. (XI.22.) Korm. rendelete a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról

A Kormány a szociálisan rászorultak gázfogyasztásával, földgáz alapú hőfelhasználásával, valamint távhő-felhasználásával kapcsolatos kiadásainak mérséklése érdekében, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 55. §-ának m) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá - a távhő-szolgáltatási díj szociális szempontú támogatásának tekintetében - az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §
E rendelet alkalmazásában:

a) háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározottak;

b) jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak;

c) nagycsaládos háztartás: az a háztartás, amelyben a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. §-a (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában meghatározott összegű családi pótlékban részesülő, továbbá a nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként legalább három gyermek után a Cst. 11. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott összegű családi pótlékban részesülő személy él;

d) háztartási cél: a földgáz alapú hőnek, továbbá a távhőnek (a továbbiakban együtt: távhő), illetve a vezetéken szolgáltatott földgáznak, a vezetéken szolgáltatott propán- és bután gáznak, valamint ezek elegyének (a továbbiakban együtt: gáz) főzés, sütés, vízmelegítés, fűtés, hűtés, valamint használati melegvíz céljára történő felhasználása;

e) társasház: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, illetve a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó lakóépületek, valamint azon egyéb lakóépületek, amelyek műszakilag, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaznak, továbbá azok az önálló ingatlanok, amelyek műszakilag elkülönült lakást tartalmaznak. Műszakilag önállónak kell tekinteni a lakást, ha az a lakás használatbavételi engedélyéből egyértelműen kiderül;

f) fogyasztó: az a természetes személy, aki a szolgáltatóval vagy annak megbízottjával gázfogyasztására, illetve távhő-felhasználásra szolgáltatási szerződést kötött, illetve akinek nevében a társasház, illetve annak közös képviselője [3. § (7) bek. a) pont] a szolgáltatóval szerződést kötött, és a szolgáltatás díjának megfizetésére a társasház vagy a szolgáltató felé kötelezett;

g) fogyasztási hely:
ga) a gázfogyasztó által részben vagy egészben lakás céljára használt ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés(ek), továbbá gázmérőhely van(nak), vagy

gb) a távhőszolgáltatás igénybevételének helye, vagy

gc) a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasházi fogyasztói közösségek esetében az a közös tulajdonú helyiség, ahol a társasház fogyasztói berendezése, továbbá a gázmérőhely van;

h) szolgáltató: azon gázszolgáltató, gázkereskedő, illetőleg távhőszolgáltató, amely az e rendelet alapján nyújtott támogatás érvényesítésére és elszámolására a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium) megállapodást kötött;

i) fogyasztási időszak: a számlán feltüntetett hőmennyiség felhasználásának időszaka;

j) jogosultsági időszak: minden évben a január 1-je és december 31-e közötti időszak;

k) elszámolási időszak: havonta elszámolási céllal végzett fogyasztás-megállapítás (leolvasás) esetén a jogosultsági időszakot megelőző év december 31-ét követő leolvasástól a december 31-ét követő első leolvasás közötti időszak; évente egyszer végzett elszámolási célú fogyasztás megállapítás (leolvasás) esetén az évente elvégzett leolvasási időpontok közötti időszak;

l) fogyasztási jelleggörbe: az éves gázfogyasztás naptári hónapokra eső részének százalékos arányát tartalmazó adatsor.

2. §
(1) E rendelet alapján energiatámogatásra (a továbbiakban: támogatásra) jogosult gáz-, illetve a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) három és félszeresét. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyasztási egység alatt a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszámát kell érteni. Az arányszámok a következők:

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a)
(2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2) bekezdés d)-e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik. Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa.

(5) Nem jogosult támogatásra a fogyasztó a szabálytalanul vételezett gázfogyasztására vagy távhő-felhasználására tekintettel.

(6) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében igénybe vett gázfogyasztásra és távhő-felhasználásra jár.

(7) A fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejűleg csak egy lakóingatlan tekintetében jogosult támogatásra. Egy lakóingatlan tekintetében a támogatás fogyasztási helyenként igénybe vehető.

(8) A támogatásra való jogosultság megszűnik, ha a szolgáltatási szerződés, vagy a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevétele megszűnik.

3. §
(1) A gázfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege

a) 1,180 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,

b) 0,965 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,

c) 0,751 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,

d) 0,536 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét.

(2) A távhő-fogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege

a) 1,680 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,

b) 1,380 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,

c) 1,068 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,

d) 0,768 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét.

(3) Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági időszakban legfeljebb 102 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 170 000 MJ hőmennyiségre jár.

(4) A jogosultat a jogosultsági időszakban megillető támogatás összege az (1)-(2) bekezdés szerinti fajlagos bruttó összeg, valamint a jogosultsági időszakban a jogosultság kezdő időpontjától - a (3) bekezdés szerinti felső határra figyelemmel - felhasznált hőmennyiség szorzata.

(5) A fogyasztó által a jogosultsági időszakban felhasznált hőmennyiséget - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a szolgáltató havonta, vagy az elszámolási időszak végén a fogyasztási helyen mért adatok alapján állapítja meg.

(6) Az önálló gázmérővel nem mért, csak főzési célra szolgáló gázfogyasztás esetében a támogatás alapja a számlázott hőmennyiség.

(7) Közös mérővel rendelkező társasházi lakás esetén az elszámolási időszak végén a közös mérőn mért fogyasztás fogyasztónkénti megosztását a szolgáltató

a) a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő, vagy a képviselettel megbízott személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: közös képviselő) 4. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján,

b) a díjfizetők részére történő közvetlen számlázás esetén a közös képviselő szerződésben foglalt nyilatkozata alapján, vagy ennek hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogat-arányának megfelelően végzi el.

(8) Az elszámolási időszakra megállapított fogyasztásból a támogatás alapját képező, jogosultsági időszakra eső fogyasztást a 8. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

4. §

(1) A támogatásra való jogosultságot a fogyasztó kérelmére a Magyar Államkincstárnak a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Igazgatósága - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság - (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) egyszerűsített határozattal állapítja meg.

(2) A háztartásban élő személyek meghatározásánál a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ha a fogyasztó a kérelmet a tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatóságon nyújtja be, az Igazgatóság erről értesíti a lakóhely szerint illetékes Igazgatóságot.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlapnak a háztartások részére történő eljuttatásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelem benyújtását megelőző hónapban (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított gáz-, illetve távhő-szolgáltatási számla (részszámla) másolatát,

b) közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevő fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő (5) bekezdés szerinti nyilatkozatát,

c) a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szerződés másolatát.

(5) A közös képviselő 2. számú melléklet szerinti formában kiállított nyilatkozata tartalmazza:

a) annak igazolását, hogy a fogyasztó a gáz-, illetve távhőszolgáltatást igénybe veszi,

b) a fogyasztó lakása fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal megadott hányadát,

c) a számlán feltüntetett fogyasztási hely-, ügyfél-, illetve mérőazonosítót.

(6) A fogyasztó lakására eső fogyasztási hányadot - a társasház alapító okirata, alapszabálya vagy a fogyasztók közötti szerződés eltérő szabályozásának hiányában - a helyiségek légköbméterben mért térfogata alapján kell megállapítani.

(7) Az e rendelet szerinti támogatással kapcsolatos közigazgatási eljárásban felettes szervként a Magyar Államkincstár jár el.

5. §
(1) Az Igazgatóság a támogatásra való jogosultságot - a 11. § (7) bekezdése szerinti eltéréssel - a kérelem benyújtása hónapját követő hónap első napjától kezdődően az 1. § j) pontja szerinti jogosultsági időszak végéig állapítja meg.

(2) A jogosultságot megállapító határozatban külön rendelkezni kell

a) a támogatás 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti fajlagos összegéről,

b) a jogosultság időtartamáról, valamint

c) - a gázfogyasztás támogatása esetén - a támogatott gázfogyasztás 3. § (3) bekezdésében meghatározott felső határáról.

(3) Közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasházi fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó esetében a határozatnak tartalmaznia kell a 4. § (5) bekezdésének b)-c) pontja szerinti adatokat is.

6. §
(1) Az Igazgatóság a 3. számú melléklet szerinti adatok közlésével - a 9. § (3) bekezdése szerinti közreműködő által meghatározott és a honlapján közzétett formátumban - elektronikus úton értesíti a szolgáltatót és a közreműködőt a támogatás megállapításáról.

(2) A közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasházi fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó esetében az Igazgatóság - a jogosult nevének feltüntetésével - a társasház közös képviselőjét is értesíti a támogatás megállapításáról.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értesítés hiányos, vagy hibás adatokat tartalmaz, a szolgáltató felhívására az Igazgatóság soron kívül gondoskodik az adatok helyesbítéséről, illetve pótlásáról.

(4) A közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasház, illetve a távhőszolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház közös képviselője haladéktalanul értesíti a szolgáltatót, ha a támogatásra jogosult fogyasztó esetében a gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevétele megszűnik.

7. §
(1) Amennyiben az Igazgatóság a kérelemben foglaltak valódiságát vitatja, illetve az abban foglaltak ellenőrzését egyéb okból szükségesnek tartja, a támogatásra való jogosultság fennállását - indokolt esetben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) bevonásával - ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a támogatásra való jogosultsági feltételek fennállását az APEH - a költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére irányadó rendelkezések alapján - saját jogkörben is ellenőrizheti.

(3) Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást megszünteti, és a fogyasztót határozatban kötelezi a támogatás Ptk. 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamattal megemelt összegben, a 9. § (1) bekezdése szerinti előirányzat javára történő visszafizetésére. A támogatás visszaköveteléséről az Igazgatóság a 9. § (3) bekezdése szerinti közreműködőt - a közreműködő által meghatározott formátumban - értesíti.

(4) A (3) bekezdés szerint visszafizetendő összeg megállapítása érdekében az Igazgatóság megkeresésére a szolgáltató közli a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás kamattal növelt összegét.

8. §
(1) A szolgáltató a támogatást - az Igazgatóság határozatában megállapított fajlagos összegre, valamint a gázfogyasztás támogatása esetén a 3. § (3) bekezdésében meghatározott felső határra figyelemmel - az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátási gyakorisághoz igazodóan külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(2) Ha a jogosult - gázszolgáltatás esetén - közös mérővel rendelkező társasházi fogyasztó, vagy a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. A szolgáltató a társasház részére kiállított számlán a jóváírt támogatás összegét a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével, a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint csoportosítva tünteti fel. A gáz-, vagy távhőszolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására eső összeget a támogatás beszámításával - a jogosultságot megállapító határozat figyelembe vételével - a közös képviselő állapítja meg.

(3) A támogatást első ízben a 6. § (1) bekezdése szerinti értesítésnek a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő, a jogosultsági időszakra eső első számlában érvényesíti a szolgáltató. Ha a támogatás első ízben történő érvényesítésére nem a jogosultság kezdő időpontjától kerül sor, a korábbi jogosultsági hónap(ok)ra járó összeget az első számlában kell jóváírni.

(4) A jogosultsági időszak kezdetének naptári napját (a továbbiakban: kezdőnap) magában foglaló fogyasztási időszakra kiadott számlában (részszámlában) támogatás csak a jogosultsági időszakra érvényesíthető. Ha a kezdőnapon a mérőállás leolvasással nem állapítható meg, a szolgáltató vagy megbízottja a kezdőnapot megelőző utolsó leolvasás és az azt követő első leolvasás alapján megállapított fogyasztás-mennyiséget jogosulta) gázszolgáltatás esetében az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint, az Üzletszabályzat rendelkezése hiányában a 4. számú melléklet szerinti fogyasztási jelleggörbe alkalmazásával, lineárisan napokra bontva,b) távhőszolgáltatás esetében az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint, az Üzletszabályzat rendelkezése hiányában lineárisan napokra bontva
megosztani.

(5) A jogosultsági időszak lezárultának naptári napját magában foglaló fogyasztási időszakra kiadott számla (részszámla) esetében, valamint ha a jogosultság kezdetének időpontja eltér a jogosultsági időszak kezdetétől, a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(6) Ha a szolgáltató - ide értve a (4)-(5) bekezdés szerinti esetet - becsült fogyasztásról bocsát ki számlát, a támogatást a becsült mennyiségre tekintettel érvényesíti, azonban a becsléssel készült számla kibocsátását követő első leolvasásból vagy fogyasztói közlésből származó mérőállás alapján készült számlában - a korrekció előjelének feltüntetésével - a támogatást a ténylegesen felhasznált hőmennyiség alapján korrigálva kell érvényesíteni.

9. §
(1) A támogatás pénzügyi forrását az éves költségvetési törvényben a minisztérium fejezetében tervezett, "Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez" elnevezésű előirányzat biztosítja. Az előirányzat felhasználására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakat az e rendelet szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az előirányzat kezelésére a minisztérium előirányzat-felhasználási keretszámlát nyittat.

(3) Az előirányzat kezelésével kapcsolatos közreműködői feladatokat - így különösen a nyilvántartási, pénzügyi és számviteli, valamint ellenőrzési feladatokat - a szociális és munkaügyi miniszter által megbízott szervezet (a továbbiakban: közreműködő) látja el.

10. §
(1) A szolgáltató az általa a jogosultsági időszakra érvényesített támogatás visszaigénylése érdekében az 5. számú melléklet szerinti kimutatást küldi meg a közreműködőnek (igénylés).

(2) A szolgáltató az igénylést havonta két alkalommal, a hónap 5. és 20. napjáig küldheti meg elektronikusan és - cégszerű aláírással ellátott - papír alapon a közreműködőnek. Az igénylésben azon számlákon jóváírt támogatás tüntethető fel, amelyeken a feltüntetett fogyasztási időszak zárónapja korábbi, mint az igénylés megküldésének időpontja. Ugyanazon számlára és támogatási összegre igénylés csak egyszer nyújtható be. Ha a támogatás összege meghaladja a számla végösszegét, a különbözet a tárgyidőszaki igénylésben nem szerepeltethető.

(3) A közreműködő a (2) bekezdés szerinti igénylés beérkezését követő 14 napon belül gondoskodik a kimutatásban szereplő támogatás szolgáltatónak történő megtérítéséről (elszámolás).

(4) A szolgáltatónak a neki felróható okból jogosulatlanul elszámolt összeget a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben a 9. § (1) bekezdése szerinti előirányzat javára vissza kell fizetnie.

11. §
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet 8-10. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.

(3) 2007. január 1-jén - figyelemmel a (4)-(5) bekezdésben foglaltakra -a) a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet (a továbbiakban: Kgr.),b) az Energiagazdálkodási célelőirányzat kezeléséről és felhasználásáról szóló 113/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamintc) az egyes szociálisan rászorult családok 2006. évi gázár- és távhő-szolgáltatási támogatásáról szóló 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
hatályát veszti.

(4) A Kgr., illetve az R. alapján 2006. december 31-éig járó, illetve megállapított támogatások érvényesítésére a Kgr. és az R. 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A Kgr., illetve az R. szerinti elszámolás akkor tekinthető lezártnak, ha a szolgáltatók a 2006. december 31-ét magába foglaló elszámolási időszakot teljes körűen, minden Kgr. és R. által érintett fogyasztási hely vonatkozásában lezárták.

(6) A Kgr., illetve az R. rendelkezései alapján 2006. december 31-éig még el nem számolt támogatásokról a szolgáltató a Kgr. 2006. december 31-én hatályos rendelkezései, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás alapján számol el, azzal az eltéréssel, hogy az elszámolást az e rendelet szerinti közreműködőnek kell benyújtani.

(7) Az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmet legkorábban 2006. december 1-jétől lehet az Igazgatósághoz benyújtani. Ha a fogyasztó a kérelmet 2007. március 31-éig benyújtja, a jogosultsági feltételek fennállása esetén számára a támogatás 2007. január 1-jétől kerül megállapításra.

Csatolt melléklet(ek):
1. melléklet